Minőségileg sokat fejlődött Budapest tömegközlekedése: kifejezetten szép a 4-es metrónk és nagyon kényelmesek az új forgalomba állított budapesti Mercedes és egyéb buszok is.

Színvonalbeli összehasonlítást helyett, nézzük most meg azt, drága vagy olcsó Budapest tömegközlekedése a többi európai nagyvároshoz viszonyítva: esetleg a nyugati városokhoz képest olcsó, a keleti nagyvárosokhoz képest drága? Nem meglepő a következtetés. 

Nézzük meg azt is - amennyiben drágának találjuk a tömegközlekedést -, annak milyen alternatívái lehetnek? Az eredménynek magad is utána számolhatsz itt.

Vonaljegyek

A nyugat-európai nagyvárosokban a egy tömegközlekedési vonaljegy tipikusan 1-2 EUR (300-600 forint) között mozog. A német városokban és általában a nagyobb városokban (de például Brüsszelben is) drágább a vonaljegy (450 - 600 forint), kifejezetten drága például Berlin, Párizs, Brüsszel, München, Salzburg tömegközlekedése. Ezzel szemben a déli, elsősorban olasz városokban a vonaljegy 300-400 forint között mozog, az átlagosnál olcsóbb például Milánó, Róma, Torino tömegközlekedése. Persze szép számmal akadnak kivételek, például Hamburg (vonaljegy: 1 EUR / 300 forint). 

A nyugat-európai városok többségéhez képest a budapesti tömegközlekedés olcsónak tekinthető, bár árnyalja a képet, hogy sok nyugat-európai városban a vonaljegy nem 1 járatra, hanem egy utazásra szól. Vagyis míg például Berlinben 1 darab jegyet kell megvennem az utazáshoz, ami ugyan drága, de nem kell többször kifizetni, addig Budapesten egy utazáshoz tipikusan 2-3 jegyet elhasznál az ember (2,3 - 3,4 EUR), ami összességében akár sokkal magasabb útiköltséget is eredményez.

Az Európai Unió keleti felének nagyvárosaiban a vonaljegy minden esetben 1 EUR alatt vagy jóval 1 EUR valatt van, 200-300 forint között. Ezekhez a városokhoz képest Budapest tömegközlekedése kifejezetten drága.

Bérlet

Hasonló a helyzet a havi bérletek területén is, mint a vonaljegyár területén. Egy nyugat európai városban a havi bérlet ára tipikusan 50-70 EUR között mozog, vagyis 15-20.000 forint, tehát a budapesti bérletárnál (9.500HUF) jóval drágább. Kelet-európai nagyvárosokban viszont a havi bérlet szinte minden esetben jelentősen olcsóbb a budapesti bérletárnál, bizonyos esetekben kevesebb mint a fele.

Lényeges az is, hogy az európai nagyvárosokban tipikusan jelentős kedvezményeket adnak az éves bérletvásárlóknak: 20% vagy még magasabb kedvezményt, ami jogos is, hiszen előre megfinanszírozza a vásárló a jövőbeli bérletek árát. Ezzel szemben furcsa módon a budapesti éves bérletre meglehetősen szerény, mindössze 10%-os kedvezmény jár.

Autóval olcsóbb?

Budapest tömegközlekedése a fentiekben bemutatott módon kifejezetten drága a környező keleti városokhoz képest - ezt tudomásul vesszük, de mit lehet tenni ellene? Nem sokat.

Érdekes (szomorú?) módon bizonyos esetekben az autózás sokkal olcsóbb lehet a tömegközlekedésnél. Ehhez persze szükséges néhány előfeltétel. Tegyük fel, hogy a munkahely lakás távolság nem nagyobb 5 kilométernél; egy kis fogyasztású autót vezetünk (7 l/100km); megoldható az ingyenes parkolás mind a munkahely mind a célállomás környékén; és tegyük fel hogy autóval egyébként is rendelkezünk elsősorban hétvégi használatra. Ebben a fenti esetben a havi üzemanyagköltségem 6.000 forint! Vagyis sokkal olcsóbb ekkor munkahelyre autóval járni, mint tömegközlekedéssel.

Olcsóbb egyedül autóval járni, mint egy sok tucat embert cipelő busszal, villamossal...? Elgondolkodtató. További tömegközlekedést kiváltó alternatíva lehet még a déli országokban annyira népszerű kismotor vagy a németalföldi területen általános és nálunk is egyre népszerűbb kerékpár.

Neked olcsóbb-e autóval ? Számolj utána itt.

Forrás: a városok tömegközlekedési vállalatainak honlapjai