az egészségesebb, olcsóbb, fenntarthatóbb tartalmasabb életért

cleversavers - tudatosan, hatékonyan

cleversavers - tudatosan, hatékonyan

Befektetési alapok. 20% felett?

2014. április 15. - CleverSavers
Jó évet zártak a befektetési alapok 2013-ban. A befektetési alapok által kínált megtakarítási / befektetési lehetőség azért is vált vonzóvá napjainkra, mert az alacsony alapkamat miatt, rendkívül alacsonyra csökkentek a banki betéti kamatok, 2-3%-ra. Ennél magasabb hozamot elérni pedig meglehetősen egyszerű, akár devizában is. Bankban pedig nemcsak az alacsony kamat miatt nem éri meg tartani a pénzünket, hanem a magas tranzakciós költségek miatt - tranzakciós illeték és egyéb számlafenntartási költségek, továbbá a kamatadó, amely költségek rövidebb távú betét esetén a kamatjövedelmet nulla közeli állapotra csökkentik. Befektetési alapok esetében viszont nem ritka a 20% feletti éves hozam sem.

Nézzük át mit kell tudni általában a befektetési alapokról és nézzünk egy példaszerű felsorolást arról, hogy mely befektetési alapok hozamai voltak 20% felettiek 2013-ban. Mindez gondolatébresztő, érdemes a témának a pénzügyi oldalakon részletesen utánaolvasni.


Befektetési alapok
A befektetési alap egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a befektetők a megtakarításaikat egyszerűen, biztonságosan, kevés költséggel és a kockázatok megosztásával fektetheti be az értékpapír-piacon (ingatlanpiacon). Befektetési alapról Magyarországon 2001. óta beszélhetünk.
Az alap voltaképpen a befektetők tulajdonában lévő vagyontömeg, amelyet az alapkezelő kezel. A befektetők részesedését a befektetési jegyek határozzák meg. A befektetési jegyek árfolyama mutatja meg, hogy a közös vagyonból mennyi jut egy-egy befektetési jegyre.

A befektetési alapok legfontosabb intézményei
A 2001. évi CXX. törvény szabályozza a befektetési alapok létrehozását és működését. A jogszabály kimondja, hogy befektetési alapot csak befektetési alapkezelő hozhat lére és kezelhet. Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozásán kívül a befektetési döntések meghozása, végrehajtása, valamint a befektetők tájékoztatása.
Az alapkezelő társaság közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszköze, azaz a befektetők megtakarításai felett, ezért szükség van egy letétkezelő bankra, amelynek feladata az alap eszközeinek őrzése, és az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása.
A magyarországi befektetési alapok befektetéseiket három eszközcsoportban végzik.

1. Kötvények: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára nemcsak a kötvény ellenértékének visszafizetését ígéri, hanem meghatározott kamatot is.
2. Részvények: gazdálkodó társaságokban lévő, tulajdonosi jogokkal bíró értékpapírok. Értéküket elsősorban adott társaság befektetők általi megítélése befolyásolja.
3. Ingatlanalapok: közvetlenül valósítanak meg ingatlan-befektetéseket, ezen kívül csak rövid lejáratú állampapírokat vásárolhatnak.
A befektetési alapokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk. 
Visszaválthatóságuk szerint megkülönböztetünk:
  • zárt végű befektetési alapot, ekkor a befektetési jegy csak a futamidő leteltével váltható vissza, ekkor jut a befektető a pénzéhez, valamint
  • nyílt végű befektetési alapot, ami a lejárat előtt bármikor visszaváltható.
Nyilvánosságuk szerint vannak:
  • nyilvános befektetési alapok, amikor bárki megvásárolhatja a befektetési jegyeket, és
  • zárt körű befektetési alapok, amikor csak olyan személyek vásárolhatnak befektetési jegyet, akik megfelelnek a meghatározott feltételeknek.
Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) általi megállapított kategóriákat fogadják el, melyek a következők:
  • likviditási alapok: ekkor csak olyan kötvénybe fektethet az alap, amelyeknek a futamideje nem haladja meg a három hónapot
  • pénzpiaci alap: ekkor csak olyan kötvénybe fektethet az alap, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet
  • rövid alapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje 1-3 év
  • hosszú alapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 10 évet
  • kötvénysúlyos vegyes alapok: a kötvényeken kívül maximum 30%-ban részvények is vannak
  • kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvények aránya 30-70% a kötvényekhez képest
  • részvénysúlyos alapok: a részvények vannak túlsúlyban, arányuk 70-90% közötti
  • tiszta részvény alap: a részvények aránya meghaladja a 90%-ot
  • garantált alapok: hozam vagy tőkemegtartást ígérő alapok
  • származtatott alapok: származtatott ügyletekbe fektetnek, például opciós ügyletekbe
A már korábban is említett ingatlanalapoknak két kategóriájuk van
  • az ingatlanforgalmazó alapoknál az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%,
  • az ingatlanfejlesztő alapok esetében ez az arány maximum 60% lehet.

Hozamok
Az alapok teljesítményének mérésére az egyik legnépszerűbb mutató a Sharpe ráta, amely az alapok kockázatmentes hozamon felüli teljesítményének és a szórásának hányadosa, vagyis megmutatja, hogy egységnyi szórás mellett (amit itt a kockázatosság mértékeként tekintünk), mekkora többlethozamot ért el az alap. Hibája viszont, hogy a negatív hozamok esetén a nagyobb szórás relatíve javítja a mutatót, ezért itt most csak a pozitív sharpe mutatóval rendelkező alapokat vettük sorra, az elmúlt három év teljesítménye alapján.



Befektetési alapok hozamai 20% felett - 2013


A következő befektetési alapok néhány példa arra, hogy 2013-ban 20% vagy ennél jóval magasabb hozamokat is sikerült alapok sokaságának elérni. A felsorolt befektetési alapok jó része külföldi alapkezelő által kezelt devizában (USD vagy EUR) működő alap, amely alapok jegyeinek forgalmazását itthon csak bizonyos pénzintézetek végzik (OTP, Citibank, Aegon, stb.). A forgalmazási jutalék általában tetemes, 3-4% közötti, amelyet általában a vásárláskor az eszközértékre vetítve azonnal kell megfizetni. Ezen jutalék hosszabb távon tud megtérülni az átlagosnál - szerencsés esetben - jóval magasabb hozamok által.

A felsorolásnál az alap neve nagybetűvel, majd az alap rövidített megnevezése található, zárójelben pedig hogy magyar vagy külföldi az alapkezelő és utána az alap devizaneme. A végén a 2013-ban elért hozam található.
OTP, Klímaváltozás Származtatott [magyar, HUF]   -   43,1%
AEGON, Climate Change Befektetési [magyar, HUF]   -   22,6%
ALLIANZ, RCM European Equity Dividend [külföldi, EUR]   -   22,3%
BLACKROCK, Global Funds [külföldi, EUR]   -   20,6%
BLACKROCK, New Energy [külföldi, EUR]   -   25,5%
BLACKROCK, US Flexible Equity [külföldi, USD]   -   24,5%
CREDIT SUISSE, USA [külföldi, USD]   -   27,7%
ING, EU High Dividend [külföldi, EUR]   -   20,7%
ING, IT [külföldi, EUR]   -   21,5%
PIONEER, Funds US [külföldi, USD]   -   24,6%
SCHROEDER, ISF US Small and Mid Cap [külföldi, USD]   -   31,2%
SCHROEDER, ISF US Small and Mid Cap [külföldi, EUR]   -   30,7%
TEMPLETON, Euroland [külföldi, EUR]   -   32,9%
PIONEER, US Fundamental Growth [külföldi, USD]   -   22,3%

Forrás: Alapkezelők honlapjai

A bejegyzés trackback címe:

https://cleversavers.blog.hu/api/trackback/id/tr446040825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása