Az üvegházhatású gázok felelősek a elsősorban a klímaváltozásért és a globális felmelegedésért. Mindegyik üvegházhatású gáz más mértékben járul hozzá a felmelegedéshez. Ez függ a sugárzási tulajdonságától, molekuláris tömegétől és légköri tartózkodási idejétől.

Az általánosan elfogadott index a globális melegítési potenciál (GWP). Ez megmutatja, hogy adott tömegű üvegházhatású gáz, meghatározott időszak alatt, mekkora sugárzási kényszerrel rendelkezik, ugyanakkora tömegű szén-dioxidhoz képest.

A következő vegyületek, vegyületcsoportok okozzák a leginkább az üvegházhatást:

Vízgőz.

A vízgőz felel a természetes üvegházhatás kétharmadáért. A légkörben a Föld által kisugárzó hőt a vízmolekulák befogadják, majd minden irányban visszasugározzák. Így felmelegítik a Föld felszínét, mielőtt végleg visszasugárzik az űrbe. A hidrológiai ciklusnak része a légkörben lévő vízgőz része, ez a víz az óceánokból és a szárazföldről kerül a légkörbe, majd újra vissza a párolgás, a lecsapódás és a csapadék révén. Nem növeli a vízgőz légkörbe kerülésének mennyiségét az emberi tevékenység. Viszont a melegebb levegő több nedvességet tartalmaz, így emelkedik a hőmérséklet, ezáltal tovább erősödik az éghajlatváltozás.

Szén-dioxid.

A megnövekedett üvegházhatás több mint 60 %-áért felel, ez fő üvegházhatást okozó gáz, amit az emberi tevékenység termel. Az üvegházhatású gázkibocsátások 80 %-át teszi ki az iparilag fejlett országokban.

Metán.

Ez a második legfontosabb üvegházhatásért felelős gáz. Az ipari forradalom óta megduplázódott a légkör metán koncentrációja, ezáltal 20 %-ban megnövelte az üvegházhatás szintjét. Az iparilag fejlett országokban a metán kibocsátás az üvegházhatású gázok 15 %-át teszik ki. Legnagyobb mértékű metánkibocsátás a tehenek számlájára írható, a tehenek általi emésztéskor ugyanis jelentős mértékű metán keletkezik.

Nitrogénoxid.

A nitrogéndioxid az óceánokból és esőerdőkből szabadul fel természetes úton, és a talajban lévő baktériumok hatására. Az ember által befolyásolt források közé tartozik a nitrogén alapú műtrágyák, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az ipari vegyi anyagok előállítása nitrogénnel. Az iparilag fejlett országokban a nitrogénoxid felel 6 %-ban fele az üvegházhatás kialakulásáért.

Fluor.

Fluorozott üvegházhatású gázok: ezek nem fordulnak meg a természetben, ezeket az ember fejlesztette ki ipari célokra. Az iparilag fejlett országokban az üvegházhatású gázok körülbelül 1,5 %-át teszik ki.

Az emberi eredetű üvegházhatású gáz kibocsátás legfőbb okozója a fosszilis energiahordozók égetése. 2015-ben következik be a globális éghajlati fordulópont, hogy ha nem történik radikális csökkentés a kibocsátást illetően. Ezért nagyon fontosak – és napjainkban előtérbe is kerültek – az alternatív energiaforrások.

Forrás: www.energiapedia.hu