Egy 2013-as felmérés szerint a magyar fogyasztók 77 százaléka változtatna az vásárlási szokásain, ha emelkednek az élelmiszerárak. Legtöbben a főétkezések közötti falatozásokkal kapcsolatban, új ruházati cikkeknél és az otthonon kívüli étkezésnél spórolnának.
A Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kutatása az élelmiszerek drágulásának következményeiről egyéb eredményeiről számolunk be.
Az élelmiszerek drágulása többféle módon befolyásolja a magyar fogyasztókat: 40 százalékuk a kutatás szerint például azt mondja, a drágulás hatására ritkábban fog menni vásárolni, ami arány hasonló a vizsgált huszonkilenc európai ország átlagához. Továbbá egy-egy vásárlás alkalmával a válaszadó magyarok 67 százaléka kevesebbet költene áremelkedés esetén (az európai átlag 56 százalék).
Ami a vásárlások helyszínét illeti, az élelmiszerárak növekedése miatt többször menne diszkontba a magyar megkérdezettek 37 százaléka, szupermarketbe 23, hipermarketbe pedig 22 százaléka (piacot említ 19, lakóhely közeli boltot 11 százalék).
Az élelmiszerárak emelkedése majdnem mindenkit érzékenyen érint – mutat rá James Russo, a Nielsen globális fogyasztói kutatásainak szenior elnökhelyettese. A kínálati oldalon fontos, hogy a vállalatok döntéshozói meg tudják határozni, mely termékek állóképessége nagy, és melyek sebezhetőek. Hiszen a fogyasztók az üzletek polcai előtt állva kompromisszumokat kötnek, és határozottan döntenek arról, hogy mit vegyenek meg, és mit ne.
Szintén ez a helyzet, amikor a fogyasztók igyekeznek büdzséjükből minél többet kihozni. Keresik pénzükért a legkedvezőbb értékeket, és a gyártóknak szükséges megkeresniük azokat a kereskedőket, akik kielégítik a vevők új igényeit.
Ha az ennivaló többe kerül, akkor a magyar megkérdezettek közül legtöbben tízóraira vagy uzsonnára költenének másként (61 százalék); új ruhára saját részükre (55); otthonon kívüli étkezésre (39); italok otthoni fogyasztására (38); tevékeny pihenésre és szórakozásra, mint például koncert, film vagy színház (34); kommunikációs szolgáltatásra, például mobil- és vezetékes telefonra, internetre, kábel tévére, stb., (34); mindennapi rutin közlekedésre, mint autó, ingázás, stb. (33).
Említést érdemel, hogy amíg a válaszadók 55 százaléka saját öltözködésére költene másként, addig a gyerekeknek szánt ruházati cikkekre csak 10 százalékuk csökkentené kiadásait.
A változó vásárlásokkal kapcsolatban James Russo így nyilatkozik: még a hagyományos kereskedelem dominál a legtöbb országban, és az alapvető élelmiszereket a fogyasztók mindennapos vásárlásaik során szerzik be. Amikor az élelmiszerek drágulnak, és amiatt a vásárlók képtelenek több árut tenni a kosarukba, akkor piaci szereplők számára az jelent kihívást, hogy új márkákat, új termékeket tudjanak bevezetni az üzletekbe.
Forrás: OrientPress Hírügynökség, energiaoldal.hu
