Mi az amit a hangszigetelés adni tud? A csönd, a nyugalom szigete otthonunkba. Minél zajosabb környezetben élünk, annál vágyottabb tényező. A szomszédok vagy az utca zajának távolba vesző tompa moraja, akár a zene és az ének valódi hangzása, ahol úgy érezhetjük magunkat, mint egy kiváló akusztikájú kamarateremben...

A hangszigetelt hely ahova mindig jó megtérni akár egyedül, akár a barátokkal. A hangszigetelés egyre fontosabbá válik mindenki életében, hiszen a világ egyre zajosabb és a nyugalomhoz, a kellemes pihenéshez csendre van szükség.

Három különböző hangot különböztethetünk meg egy épületen belül:

• léghang: a lakásban általunk, vagy a szomszéd által keltett, esetleg az utcáról beszűrődő kültéri zaj

• kopogó-hang: a felettünk lépkedők, a lépcsőn haladók és a háztartási gépek által keltett zaj

• rezgés: légkondicionáló berendezések, szerelvények, repülőgépek által keltett zaj

Ezek alapján, és ezek ellen lehet védekezni különböző hangszigetelési eszközökkel, technikákkal. Szót ejthetünk léghang gátlásról, lépéshang gátlásról, épületszerkezetek hanggátlásáról. Három hangszigetelési módról beszélhetünk a megoldandó fő problémákat tekintve:

1. hangszigetelés mód: A legáltalánosabb eset, amikor saját területünket (lakásunkat, birtokunkat) kívánjuk megvédeni a kívülről jövő hangoktól. Ezek közé tartozik az is, amikor lakótömbben a szomszédos, illetve az alsó, felső lakás felől kívánjuk elszigetelni magunkat, illetve a tömb általános zajairól (pl. csővezetékek zúgásáról) akarjuk leválasztani saját lakásunkat. 

2. hangszigetelés mód: Amikor saját lakásunk zajától szeretnénk megvédeni a külvilágot; hangszigetelni akarjuk nappali szobánkat, hogy zavartalanul élvezhessük kedvenc zenéinket. 

3. hangszigetelés mód: Olyan hangszigetelés, ahol se ki, se be nem juthat zaj, és fontos a belső tér akusztikája is. Ilyen pl. egy hangstúdió hangszigetelése.

A hangszigetelés lépései, főbb jellemzői

1. Résszigetelés.

A lakás hangszigetelésének első lépése, csakúgy, mint a hőszigetelésnél a résszigetelés. A nyílászárók megfelelő előkészítése nélkül a végeredmény elmaradhat a vártaktól. A nyílászáró tokok réseit, hézagait habszivaccsal, poliuretán habbal, szilikon tömítőmasszával kell kitölteni. Kerülendő az ajtók és az ablakok záródó felületein előforduló hézagok is. Ezek kijavítására alkalmazhatunk rugalmas hézagkitöltőt, ragasztható-, vagy horonyba szorítható gumi- és műanyag tömítéseket.

Figyelmet kell fordítani a hangvisszaverődésre. A tömör, sík és nagy felületekről a beeső hang minimális elnyelődés mellett verődik vissza. Ez lehetőséget biztosít az épületek „árnyékolására”. Egy tömör kerítéssel, vagy az épület homlokzatát védő átlátszó, plexi lemezzel elérhető ez a hatás.

2. Hangelnyelés.

A második lépés a hangelnyelés biztosítása. Megfelelő anyagban a hang hővé alakul és felemésztődik. Ezért a szálas szerkezetű hőszigetelő anyagok – mint a kőzetgyapot és az üveggyapot – alkalmazható erre. A kopogó hangok elnyelésére a polietilén hab is alkalmas.

3. Külső belső hangszigetelés.

Külső szigetelésnél a homlokzati hő- és hangszigetelés legjobb megoldása a kívülről felszerelt szálas szigetelő paplan és az azt befedő szilárd borítás, mint a burkolólapok, vagy vakolat. Ez visszaveri a hang nagy részét, a maradékot pedig elnyeli.

Belső hangszigetelésnél a következőképpen épül fel a megfelelő falazat és burkolat: a falra, fa tetőlécből, vagy fém tartóprofilokból egy tartó rácsszerkezetet kell felerősíteni, a rács közökbe pedig egy szálas szerkezetű szigetelőanyag kerül, majd rá a gipszkarton borítás. A szigetelőanyag vastagsága határozza meg a hangszigetelő hatást. Ennek a megoldásnak a gyenge pontja, hogy hanghidak alakulhatnak ki a rögzítési helyeken és a rácsszerkezetben. A burkolóelemek hézagait is érdemes rugalmas tömítőanyaggal kitölteni.

A teljes hatás eléréséhez a födém szigetelése is elengedhetetlen. Álmennyezetet kell kialakítani ugyancsak szigeteléssel. 

A fenti szintekről hallatszó kopogó hangok elnyelését a felső szint padlózatának szigetelésével érhetjük el. Ezek az ún. úsztatott rendszerek. Itt a szilárd vasbeton födémszerkezetre egy rugalmas anyagréteg kerül, és erre telepítik a padlózatot. Ezzel a hanghidak kialakulása megelőzhető.

A mai modern tömb- és társasházakban a lakásokat sok esetben valamilyen technológiai vezeték köti össze. Ilyenek lehetnek a konnektor sűlyesztékek a válaszfalakban, kábeltévé vezetékek, központi elszívók, szerelőaknák, melyek közvetlen akusztikai kapcsolatot hoznak létre a lakások között. Hasonló a csővezetékekben áramló víz zörejei is. Ezeket az átkötő nyílások eltömítésével, gipsszel, purhabbal, habarccsal szüntethetjük meg. Lényeg a légmentes záródás.