Akár az éves energiafogyasztás 90 százaléka is megtakarítható lenne a magyarországi lakásoknál korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel az FHB Bank és az ELTINGA közös kutatása szerint. A hazai piacon az elmúlt években ötről tíz cm-re nőtt a szigetelések átlagos vastagsága.
A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 százalékuk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 százalékuk készült az elmúlt 10 évben.
A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/négyzetméter/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti, azaz a fogyasztásnak akár a 90 százaléka megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel – derül ki az Energiaklubos eredményekre épülő FHB Bank és az ELTINGA közös felméréséből.
Az elemzés szerint a tégla társasházak fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszi ki (200-300 kWh/négyzetméter évente). Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panel épületek helyzete, és az is előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből és külső fal, belső fal arányából következik, másrészt pedig abból a tényből, hogy a panel épületállomány nagy részét az elmúlt évtizedben szigetelték.
A szigetelés és az energetikai korszerűsítés hatásaira jó példa a Faluház, Magyarország legnagyobb lakóháza. A 884 lakásos épületben 2004-2005 során egy kisebb, míg 2009-ben egy átfogó energiahatékonysági felújítás történt. Utóbbi során külső hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, egyedi mérést lehetővé tevő fűtéskorszerűsítésre és napkollektorok felszerelésére is sor került. A beruházásnak köszönhetően a háztartások számára a legnagyobb terhet jelentő éves távhő-költség a 2004-es átlag nettó 220 ezer forintról 2011-re nettó 150 ezer forintra csökkent. A fejlesztés hatására nőtt a Faluházban található lakások értéke is. Egy átlagos méretű (50 m2 körüli alapterületű) lakás esetében a felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értéket.
A korábbi, sok esetben elavult energetikai technológiával épült hazai lakóépület-állomány megújulása nagyon lassan halad, és elsősorban a költségek határozzák meg, hogy milyen jellegű beruházásokat hajtanak végre. Így míg a fűtési rendszer korszerűsítése ritka esemény, az ablakcserék, a hőszigetelés az állomány nem elhanyagolható részén már lezajlott.
Fontos figyelembe venni azt is, hogy bár a korszerűsítés nagymértékben csökkenti a rezsiköltséget és növeli az ingatlan értékét is, jelentős terhet ró a tulajdonosokra. A Faluház esetében például lakásonként mintegy 1,3 millió forintba került a felújítás, így nem valószínű, hogy a lakók teljesen saját erőre alapozva is belekezdtek volna a projektbe. A megtérülés azonban jóval kedvezőbb, ha külső (állami, EU-s) forrás is rendelkezésre áll, ami így a felújítás megvalósítására és ezáltal jelentős megtakarítás elérésére ösztönözte a tulajdonosokat.
„Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 cm-re nőtt. A magyar fogyasztók kezdik felismerni, hogy a vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat egy ilyen megoldás” – mondta el Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke.
Ha 5 cm-rel növelik a szigetelés vastagságát, az 8 százalékkal csökkentheti az adott ingatlan fűtési költségeit. A régió egyik legnagyobb építőanyag gyártójának számító Masterplast vezetője szerint az ingatlanok állami vagy uniós támogatással megvalósuló energetikai korszerűsítése fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai építő- és építőanyag-ipar növekedésnek induljon, ezáltal új munkahelyek jöhetnek létre és akár újabb beruházások kezdődhetnek.
Forrás: energiaoldal.hu
