Jelentősen változott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos állami szabályozás az elmúlt években. Sok felől elhangzik a figyelmeztetés, hogy a 40-es vagy fiatalabb korosztálynak fontos az öngondoskodás időben való elkezdése, tekintve a túlterhelt állami nyugdíjrendszert. Volt idő, amikor elkeserítő hozamokat produkáltak ezen pénztárak, a közelmúlt hozamai viszont egészen bizalomgerjesztők.

Nézzük meg mik is ezek a magánnyugdíjpénztárak és önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve milyen hozamot produkáltak ezen intézmények az elmúlt évben.

I. Magánnyugdíjpénztárak

Magyarországon már a két világháború között működtek MNYP-k. A bankok és a biztosítás államosítása működésüket is megszüntette a második világháború után. Működésük Magyarországon 1998 január 1-én indult újra, a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztár-tagságának bevezetésével.

A magánnyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte – egészen 2011-ig. A kormányzat intézkedéseinek, és a pénztári kivonulások következményeként 2013. szeptember végére 63 ezer tag maradt a rendszerben, 192 milliárd forintnyi vagyonnal.

A szabályok egyszerűek: a nyugdíjjárulékból 8%-ot a választott magánnyugdíjpénztárhoz, míg a 1,5%-ot az állami nyugdíjbiztosításhoz utal a munkaadó. A magánnyugdíjpénztár tagja minden évben értesítőt kap a befizetésekről, az elért hozamokról, a költségekről, és levonásokról, amely számla megszűnik, ha a tag eléri a nyugdíjkorhatárt, meghal, vagy rokkantnyugdíjas lesz. A tag az összegyűlt pénzösszeget a nyugdíjkorhatár elérése után egy összegben felveheti, vagy a statisztikai átlagéletkorig hátralévő hónapok számával elosztva, havi nyugdíjként kérheti. Az állami nyugdíjpénztár adja a nyugdíj 75%-át, míg a MNYP a hiányzó (általában legalább 25%) részt.

A magánnyugdíjpénztárak feletti felügyeletet az MNB látja el.

Hozamok 2012

2012-ben a hazai magánnyugdíjpénztárak klasszikus portfolióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama 4,16 százalék, kiegyensúlyozott portfolióinak hozama mínusz 0,12 százalék, növekedési portfolióinak hozama pedig mínusz 3,89 százalék volt. A szektor egészére nézve a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam mínusz 2,87 százalékra rúgott (Forrás: PSZÁF-nak küldött 2011. évi hozamadatok). Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2012-ben éves szinten 0,98 százalék nettó átlaghozamot értek el.

Hozamok 2013

2013-ban magasan az infláció feletti hozamot mutatnak fel a magánnyugdíjpénztárak. A legjobban teljesítő portfólióban 10,5 százalékos reálhozammal hízott a tagok nyugdíjvagyona, de a legalacsonyabb hozam is több mint 4 százalékkal haladta meg a pénzromlást.

A legjobban teljesítő magánnyugdíjpénztár tavaly 305 ezer forinttal növelte egy átlagos, az év elején 2,778 millió forintos megtakarítással rendelkező tagja vagyonát, míg a leggyengébben teljesítő portfólió 132 ezer forintot hozott. A pénztárak kitartó tagjai megnyugodhatnak: jó helyen fialt a pénzük.

A legalacsonyabb hozamot a Budapest Nyugdíjpénztár klasszikus portfóliója érte el 4,76 százalékkal, de a legmagasabbat is ez a pénztár teljesítette: a növekedési portfóliója 10,981 százalékot hozott. A KSH adatai szerint a 12 havi infláció decemberben 0,4 százalék volt, így 4 és 10,5 százalék közötti reálhozamot könyvelhetnek el magánnyugdíjpénztárak tagjai. A klasszikus portfóliókban 4,76-5,88 százalék, a kiegyensúlyozott portfólióban 7,12-8,81 százalék, míg a növekedési portfólióban 6,58-10,98 százalék között szóródtak a hozamok.

A szép vagyongyarapodásnak azonban nem sokan örülhetnek. A legfrissebb számok szerint 2013. szeptember végén magánnyugdíjpénztáraknak már csak 63,5 ezer tagjuk volt, az összes vagyon 192 milliárd forint volt, így egy átlagos tag számlája 3,063 millió forintra rúgott. A pénztárak száma 2013-ban ötre csökkent. Júniusban döntött az akkor még 2700 taggal rendelkező Pannónia a végelszámolásról, ami július 1-jével meg is kezdődött.  

Néhány magánnyugdíjpénztár hozama 2013-ban (%)

II. Önkéntes nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak – mint azt nevük is jelzi – a saját elhatározásból indított takarékosságra szolgálnak. Jelenleg ezzel együtt még az a jellemző, hogy az időskori takarékosság a munkáltatók által biztosított (ha biztosított) úgynevezett cafeteria rendszer keretében gyarapszik. A nehezedő körülmények miatt azonban ezen belül is egyre többen választják a gyors költést lehetővé tevő módokat. Aki olyan szerencsés, hogy jelentős a cafeteria kerete, ezen belül a cég legfeljebb havi 50,75 ezer forintot utalhat kedvezményesen önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájára. Ehhez persze a tag maga is hozzátehet.

A pénztárak több mint tíz éves múltra tekintenek vissza, így már megkezdődtek a szolgáltatási kiadások is. A kasszákhoz egyre többen lépnek újonnan be, felismerve: érdemes félretenni idősebb napjaikra.

Hozamok

Az önkéntes nyugdíjpénztárak átlaghozama 2012-ben éves szinten 13,13%-os volt, a magán-nyugdíjpénztári szektorban a vagyonnal súlyozott nettó átlaghozam 15,64 százalékot tett ki (Forrás: PSZÁF), és 2013-ban is megközelítette a 10%-ot. 

Általában jellemző, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál a három választható portfólió közül a legtöbb vagyon a növekedési portfóliókban van, ezek tartalmazzák a legtöbb részvénybefektetést. E portfóliókat tekintve átlag feletti hozamot ért el az OTP, a Budapest, az Aegon, az ING és a Generali magánpénztára.

Az átlagos 10 éves hozamrátákat tekintve a legjobb teljesítményt az MKB és az ING növekedési portfóliója érte el (7% feletti éves hozam).

Néhány önkéntes nyugdíjpénztár hozama 2013-ban (%)

Forrás: PSZÁF/MNB, www.azenpenzem.hu