Több mint harminc évvel ezelőtt fogyasztott utoljára annyi energiát Európa mint ma. 1990-es évek közepétől gyakorlatilag folyamatosan nőtt a kontinens energiafogyasztása, amely 2006-ban érte el a csúcspontot. 2007-től kezdődően az energiafogyasztás viszont drasztikus csökkenésbe kezdett az Európai Unió 28 tagállamában, míg 2012-re beállt az 1990-es szintre – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak hétfőn közölt összesítéséből.

Az energiafogyasztás csökkenésében minden bizonnyal két fő tényező játszott szerepet: az időközben átélt gazdasági válság miatti termeléscsökkenés és az egyre növekvő hatású energiahatékonyság növekedése.

Az összeállítás szerint 1990-ben 1670 millió tonna olajegyenértéknyi volt a bruttó energiafogyasztás az EU jelenlegi 28 tagállamában, a fogyasztás 2006-ban érte el a tetőpontját 1830 millió tonnával, majd 2012-ben 1680 millió tonnára csökkent.

A magyar energiafogyasztás kissé eltérő mintázatot követett: a bruttó belföldi energiafelhasználás mértéke az 1990-es 28,8 millió tonnáról tíz év alatt 25,3 millió tonnára csökkent, innen nőtt 2006-ig 27,5 millió tonnára, azóta csökken, 2012-ben 23,6 millió tonna volt. A 28 tagállamból Magyarországon volt a negyedik legmeredekebb csökkenés a 2012 előtti hat évben.

2006 és 2012 között a 28 tagországból 24-ben csökkent az energiafogyasztás, és csak Észtországban és Hollandiában nőtt érzékelhetően (11,6 és 2,9 százalék).

A 2012-es adatok szerint az öt legnagyobb európai fogyasztó (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) adta az összfogyasztás 64 százalékát.

A 28 országból egyedül Dánia volt nettó energiaexportőr – elsősorban a kőolaj- és földgázkitermelésnek köszönhetően -, és csak hat országban volt 33 százalék alatt az import energia aránya: Észtországban (17 százalék), Romániában( 23 százalék), Csehországban (25 százalék), Svédországban (29 százalék), Hollandiában és Lengyelországban (31-31 százalék).

A legnagyobb arányban Málta (100 százalék), Ciprus, Luxemburg (97-97 százalék) és Írország (85 százalék) függött a külföldről érkező energiától. A legnagyobb fogyasztók közül Olaszország (81 százalék) és Spanyolország (73 százalék) függött a leginkább az import energiától. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, 52 százalékos függőségi rátával, hajszállal az EU-átlag alatt.

Ami az energia előállítását illeti, 2012-ben a legnagyobb termelő Franciaország volt 133 millió tonna olajegyenértékkel, ami az EU-28-ak teljes termelésének a 17 százaléka. Dobogós volt még Németország (124 millió tonna, 16 százalék) és Nagy-Britannia (116 millió tonna, 15 százalék).

Az energiafajták közül a legnagyobb mennyiségben atomenergiát állítottak elő (228 millió tonna), ezt követte a megújuló forrásokból előállított energia, vagyis az, amelyet vízi erőműben vagy biomasszából nyertek, továbbá a geotermikus energia, a szélenergia és napenergia (összesen 177 millió tonna). A nem egészen 800 millió tonnás termelésből meghatározó részt képviseltek még a szilárd üzemanyagok (elsősorban a fekete- és barnakőszén, 166 millió tonna) és a földgáz (133 millió tonna).

A két legjelentősebb atomenergia-termelő Franciaország (110 millió tonna olajegyenérték, a teljes mennyiség 48 százaléka) és Németország (26 millió tonna, 11 százalék) volt. Megújuló energiából Németország, Franciaország és Svédország állított elő a legtöbbet (33, 21 és 19 millió tonna), szilárd tüzelőanyagból Lengyelország (58 millió tonna, 35 százalék) és Németország (48 millió tonna, 29 százalék). A legjelentősebb földgáztermelők Hollandia (57 millió tonna, 43 százalék) és Nagy-Britannia (35 millió tonna, 26 százalék) voltak 2012-ben az EU jelenlegi 28 tagállama közül.

Magyarország 10,5 millió tonna olajegyenérték energiával járult hozzá az EU teljes termeléséhez, ezzel a középmezőnyben foglal helyet, kicsivel az EU-átlag alatt. Ebből 2012-ben 4,0 millió tonna volt atomenergia, 2,0 millió tonna megújuló energia, 1,8 millió tonna gáz és 1,6 millió tonna szilárd tüzelőanyag.

 

Forrás: www.energiaoldal.hu