Bizonyára többünknek már futott át a gondolat a fején, megéri-e a napelem beruházásba invesztálni? Van akinél ez környezetvédelmi, öko-hatékonysági vagy egyéb érzelmi töltettel bíró kérdés, de mi van ha csupán anyagi oldalról szeretnénk megtudni mi egy ilyen beruházás üzleti megtérülése?

Számolást az érthetőség kedvéért egyszerűen így lehet összegezni:

1. Alapok.

Vegyünk 2 különböző napelemes rendszert. (A) rendszer teljesítménye 1,5 kW, vagyis ennyi áramot termel a rendszer óránként (napsütés esetén), a teljes rendszer ára, mindenestül, szereléssel, kiszállítással kerekítve 1,0 millió forint, vagyis ennyi a beruházás teljes költsége (amennyiben nincsen szükség extra átalakítási munkálatokra); (B) rendszer teljesítménye 3 kW, teljes ára 1,5 millió forint kerekítve.

2. Megtakarítás.

Mennyi áramot és pénzt takarítok meg egy ilyen rendszerrel? Statisztikai oldalakról összeszedhető éves szinten a napsütéses órák száma Magyarországon átlagosan, adott az áram mai ára, és becsülhető a rendszer hatékonysága. Vagyis a számolás = [napsütéses órák száma egy évben (h)] x [1 kWh áram ára (HUF)] x [(rendszer áramtermelése (kW)].

Ez alapján (A) rendszerünkkel évente ~113.000 forint áramszámla takarítható meg (havonta ~9.000 forint), (B) rendszerünkkel évente ~223.000 forint áramszámla a megtakarítás (havonta ~18.000 forint).

3. Befektetés.

Mindez pénzügyileg mit jelent? Mi a beruházásunk megtérülési ideje és ha ezt csupán pénzügyi befektetésként nézem milyen hozamú (kamat) a megtérülés?

(A) esetben: megtérülési idő 9 év, megtérülési ráta (kamat)*: 2,5%

(B) esetben: megtérülési idő: 7 év, megtérülési ráta (kamat)*: 8,5%

* Mintha ennyi kamattal helyezném el a pénzemet.

4. Vedd figyelembe!

Pár egyéb dolog amit fontos figyelembe venni:

(a) Magára a napelemre általában 10 év garanciát vállalnak a gyártók, a rendszer egyéb elemeire (inverter, stb.) viszont csak 2 vagy 5 évet és nem számoltunk a rendszer rendes és rendkívüli karbantartási költségeivel ami extra további költségek a megtérülést rontja, megtérülési időt kitolja.

(b) Bár az utóbbi 1 évben az áramárak csökkentek (rezsicsökkentés) hosszabb távon mégis az áramárak emelkedése várható, minimum az infláció mértékében ami a megtérülést javítja, a megtérülési időt közelebb hozza (több áramdíjat nem fizetek ki).

(c) Figyelembe kell venni a beruházás konkrét tervezésénél a speciális helyi adottságokat, földrajzi adottságok, épület tájolása, árnyékoló domborzati tényezők, stb. amelyek jelentősen befolyásolhatják a fenti eredményeket akár a beruházás megvalósíthatóságát.

(d) A beruházást most nem környezetvédelmi szempontból vizsgáljuk, így ilyen téren előnyökkel hátrányokkal nem foglalkozunk.

(e) Míg Nyugat Európában szinte minden háztetőn manapság burjánzanak a napelemek (napelemes beruházások állami támogatása), addig Magyarországon sajnos ezen a téren is gyenge a helyzet, napelem a házakon alig, és jelenleg pályázat sincs kiírva a témában. Legutóbbi pályázat 2012-ből való. Ennek ellenére részesülünk a jelentősen fellendülő nyugat-európai napelem üzlet előnyeiből, hiszen a termelés jelentős fellendülése miatt az elmúlt években a rendszerek árai jelentősen csökkentek (kínai gyártók itt is). Sokszor több mint 50%-kal. Vagyis most olcsóbban lehet támogatás nélkül napelemes rendszert kiépíteni, mint 2012-ben 50%-os állami támogatással. Ezen a téren egyértelműen további jelentős (rendszer) árcsökkenéssel érdemes kalkulálni.

5. Következtetés.

Érdemes lehet a beruházásba belevágni, ha van ennyi felesleges tőkénk és a környezeti feltételek adottak (pl megfelelő házban lakunk). A befektetés előbb utóbb úgy néz ki megtérül, de pénzügyileg inkább csak a 3 kW-nál nagyobb rendszer éri meg [(B) rendszer] a rendszer fix költségei miatt. Ebből kifolyólag a beruházás anyagilag inkább csak a nagyobb fogyasztóknál térül meg kedvezően (havi 20.000 forintos áramszámla esetén). Ugyanis bár a többlet áramot az áramszolgáltató tipikusan átveszi ennek az ára alacsonyabb mint az általunk vásárolt áram ára (értelemszerűen).

Amennyiben kisebb fogyasztók vagyunk (villanyszáma < 10.000 forint / hó) és nincs jelentős érzelmi motivációnk (környezetvédelem) akkor érdemes lehet néhány évet várni, hiszen borítékolhatóan a rendszer költségei tovább fognak csökkenni, továbbá előbb utóbb állami pályázatokra / támogatásra is számítani lehet, amennyiben "begyűrűznek" ide is a nyugat-európai trendek végre.