Az információ technológia cégeknek központi szerepük van abban, hogy megmutassák modern, hatékony és fenntartható módon is lehet termékeket gyártani, szolgáltatást nyújtani és infrastruktúrát működtetni. Sok ok miatt kiemelt szerepük van ezen cégeknek a többi iparághoz viszonyítva, részben azért mert termékeiket kifejezetten széles és egyre szélesebb körben fogyasztják, gondoljunk csak a 100% feletti mobilpenetrációra (minden földlakónak van már szinte mobiltelefonja), ami csak egy töredéke az iparág termékeinek. Részben pedig azért mert technológiájuk sok és egyre több vonatkozásban úttörő más iparágak számára is, a technológiai újdonságok magas arányban az IT iparágban jelennek meg először és innen terjednek el más iparágak irányába.
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ezen cégek a termékeiket milyen módon állítják elő, milyen módszerekkel működnek, mennyire "zöld" a tevékenységük. Semmilyen esetben sem mindegy a működés tudatossága (etikussága), de egy szektorban amely ennyire zászlóshajója általában a technikai fejlődésnek, különösen fontos.
Greenpeace évek óta rendszeresen monitorozza a legnagyobb IT gyártókat és speciális módon értékeli tevékenységüket. Minden évben ranglistán bemutatja, melyik cégek működése a legfenntarthatóbb, "legzöldebb", hogyan mutatnak ezen cégek egymással összehasonlítva egy rangsorban, illetve hogyan változott tevékenységük környezettudatossági szempontból az előző évhez évekhez képest.
Kutatás módszertanáról összefoglalóan annyit, hogy maximális 100 pont érhető el a vizsgálatban, amelyben a fő elemzési szempontok a következő három fő kategória körül csoportosulnak:
- Klíma hatás (40 pont)
- Energia megtakarítással kapcsolatos mérési módszerek meglétét értékeli (pl. energiahatékonysági beruházások, publikált tervek a kibocsátás csökkentésére)
- Energia hatás (25 pont)
- Konkrét energiamegtakarítási célok és dokumentációk értékelése (pl. infrastruktúrafejlesztési dokumentáció, gyártási hatékonyság növelése a káros-anyag kibocsátás csökkentésével)
- Politikai hatás (35 pont)
- Politikai és közösségi aktivitás értékelése (pl. vezetőség nyilatkozatai és ennek hatásai, lobbitevékenység és ennek hatásai).
Így összeáll a legfenntarthatóbb és környezeti szempontból legtudatosabb IT szolgáltatók listája. Ez a lista 2013-ban a következőképpen nézett ki:
|
1. Cisco |
58 pont |
|---|---|
|
1. Google |
58 pont |
|
3. Ericsson |
51 pont |
|
4. Fujitsu |
44 pont |
|
5. Sprint |
43 pont |
|
5. Wipro |
43 pont |
|
5. HP |
43 pon |
|
8. IBM |
40 pont |
|
8. Alcatel |
40 pont |
|
8. Vodafone |
40 pont |
|
11. Softbank |
39 pont |
|
12. Microsoft |
34 pont |
|
13.HCL |
28 pont |
|
14. Dell |
27 pont |
|
15. SAP |
24 pont |
|
16. Telefónica |
21 pont |
|
17. NTT |
20 pont |
|---|---|
|
18. AT&T |
19 pont |
|
19. NEC |
17 pont |
|
20. Toshiba Hitachi |
13 pont 13 pont |
A listán jelenlévő cégek közül szinte kivétel nélkül mindegyik jelentősen növelte fenntarthatóságát és jelentősen tudatosabbá tette működését a megelőző évhez és évekhez képest, emeli ki a tanulmány. Aláhúzza továbbá azt is, hogy a fenntarthatóság irányába tett jelentős lépések ellenére az iparág a környezettudatos működés terén még mindig nem igazán tölti be azt a fajta zászlóshajó szerepet, amit például az innováció terén betölt - szóval van még hely hova fejlődni. Elég itt mint "rossz példa" az Apple-re gondolni, amely egyfelől az innováció egyik legjelentősebb képviselője évtizedek óta az iparágban, a másik oldalon hírhedt a cég a köztudomásúan nem környezetbarát gyártási technológiáról, arról, hogy termékeit éhbérért dolgoztató gyárakban állíttatja elő, ahol tömegesek az öngyilkosságok. Az Apple nem is szerepel a Greenpeace listáján, mivel ilyen környezeti tudatossági szintű magatartással, nyilván nem lehet a 20-as toplistába beleférni.
A lista 4 céget kiemel ahol kifejezetten az energia és környezettudatos szemléletnek rendelték alá a működést és a gyártási technológiát: Google, Wipro (India), Sprint (US), Softbank (Japán).
Mi a kimutatás célja? A listával és az elemzéssel a Greenpeace nyomást kíván gyakorolni a cégekre és az iparágra, fokozandó a fenntarthatóság, tudatosság, környezetvédelem irányába tett erőfeszítéseiket. "Nyomásgyakorlás" arra van alapozva, hogy a verseny e cégek között kifejezetten erős, a fogyasztói döntésnél pedig nagy és egyre növekvő súllyal esnek latba a termékkel kapcsolatos háttér-információk, például az azt előállító vállalkozás környezettudatossága.
Mivel a kutatás szerint jelentős eredmények történnek minden évben az alkalmazott megoldások és az erőfeszítések terén, vagyis mindegyik cég egyre környezettudatosabban működik, a kezdeményezés sikeresnek tűnik.
A következő részben bemutatjuk a kutatás néhány további érdekes részletét vagyis, nevezetesen hogy mely cégek szerepeltek legjobban (a) energiahatékonysági-, (b) káros-anyag kibocsátási-, (c) politikai és lobbi szempontból.
A kutatás összefoglalója megtekinthető itt.
